Az öntözésnek nagyon fontos szerepe van a kiskerti zöldségtermesztésben, hiszen nyaraink egyre kiszámíthatatlanabbak és igen forróak. Azt mindenki tudja, hogy szükség szerint kell adagolnunk a növény számára nélkülözhetetlen vizet. De mit jelent ez a ködös szó és hogyan kell szakszerűen vízhez juttatni növényeinket?
A zöldségféléknek a növény felépítésének a 90 %-át, a gyümölcsfáknál pedig a 80 %-át képezi a víz. Rengeteg vízre van szükségük a tápanyag felvevésekor is, pl. 1 kg koncentrált tápanyagot 500 liter vízben kell feloldani ahhoz, hogy a növény ezt felvehesse.
A zöldségeskert szükségletét több tényező befolyásolja. Függ a zöldségféleségtől, a trágyázástól, és attól, hogy milyen összetételű a talaj, mennyire tudja a vizet megtartani. Természetesen az éghajlat, a hidegebb vagy melegebb vidék is befolyással van a növény vízszükségletére.
A gyümölcsöskertben rendszerint kevesebbet öntözünk. Nem mintha a fáknak kevesebb vízre lenne szükségük, de a fák mélyebbről is felveszik a vizet, míg a zöldségfélék, ezért jobban kihasználják a mélyebben fekvő talajvizet.
A zöldségeskertben többféle öntözési módot is alkalmazhatunk. Hogy melyiket válasszuk, az több tényezőtől függ, például attól, honnan kapjuk a vizet, hogyan tudjuk a növények között szétvezetni, milyen intenzív a zöldségtermesztésünk, milyenek a talaj tulajdonságai stb. Néhány jól bevált öntözési formából választhatunk.
A kiskertekben leggyakrabban használt öntözési forma a kannából való öntözés. Ott, ahol kisebb területet kell öntözni, ez a forma teljesíti is feladatát. Itt főleg arra ügyeljünk, hogy a kanna rózsáján aprók legyenek a lyukak, és hogy az öntözésnél a víz jól beszivárogjon a földbe.
A gumicsővel való öntözésnek az a legnagyobb hátránya, hogy a víz nagy cseppekben kerül a földre. Abban az esetben, ha a sugár egyenesen irányul a talajra, az öntözéssel többet ártunk, mint használunk. Ezért mindig ügyeljünk arra, hogy a csövet 30-40 fokos szögben tartsuk, és ha szükséges, többször szakítsuk félbe az öntözést.
Az elárasztó öntözést leggyakrabban a bolgárkertészek alkalmazzák. De nem így:
A zöldséges ágyat vagy gyümölcsfát 1-3 x 5-10 méteres távolságban körülhatároljuk, leggyakrabban a barázdát feltöltjük 10-20 cm magasan. Ide beengedjük a vizet, úgy hogy egyenletesen legyen mindenütt, kb. 5-7 cm-es magasságban, majd 20-30 percenként ezt megismételjük. Ez az öntözési forma a legmegfelelőbb azoknál a zöldségféléknél, amelyek nagyon sok vizet igényelnek. Azonban a nagyon könnyű és kavicsos talajon ezt az öntözést ne használjuk, mert a víz elfolyik anélkül, hogy a növény felvehette volna.
A barázdás öntözést az előzőhöz hasonlóan szintén csak ott használjuk, ahol nem áll fenn a veszély, hogy a víz gyorsan lefolyik. Előny azonban az, hogy csaknem mindenféle zöldségnél sikerrel alkalmazható, mert minden zöldséget lehet úgy vetni vagy ültetni, hogy közötte barázda maradjon a víz számára.
Mikor van leginkább szükség öntözésre?
Természetesen a legmelegebb időben, amikor a talaj hamar kiszárad, de előfordulhat az is, hogy már a tavaszi hónapokban is öntözni kell. A zöldségféléknek, amelyek már kora tavasszal erős fejlődésnek indulnak, alacsonyabb hőmérséklet mellett is sok vízre van szükségük. Legtöbb vizet az asszimilációs szervek fejlődésénél igényelnek. Azoknak a növényeknek, amelyeket az asszimilációs részükért termeljük, pl. káposzta, kel, saláta, általában nagyon sok vízre van szükségük.
A fiatal fák legtöbb vizet igényelnek az intenzív növés időszakában, azaz június, júliusban. Augusztusban, szeptemberben a növény más lelassul, ám a föld még akkor sem maradhat száraz, mert a gyökerek még mindig terjeszkednek. A termő fáknál 4 időszak van, amikor nem maradhat a talaj víz nélkül. A virágzás előtt és alatt, júniusban a termésképzés idején, júliusban, amikor a termés színeződéséhez kell a sok víz.
A víz mennyiségét az öntözésnél az határozza meg, hogyan helyezkednek el a növény gyökerei. Minél mélyebbre hatnak a gyökerek, annál több vízre van szüksége a növénynek, de egyúttal gazdaságosabb is az öntözés, mert ezzel egyidejűleg meghosszabbodik a két öntözés közötti időszak is. Aránylag sok vízre van szükségük a melegkedvelő növényeknek, mint pl. dinnye, paprika, paradicsom.
A zöldségeskertre általában érvényes, hogy a növényeknek annyi vizet adjunk, hogy a gyökér alatt még 10-20 cm mélységben is nedves legyen a föld.
Locsolásra fel, mert rettentő a hőség!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: