Föld helyett kókuszrost?

A virágföldek alapanyaga eddig a tőzeg volt, és jelentős részüknél még most is ez a jellemző. A tőzegnek, bár tápanyagtartalma elhanyagolható, vízgazdálkodása kiváló, ezért használják virágföld alapanyagnak. A tőzeg – számos előnyös tulajdonsága mellett – hátránya, hogy hosszú idő alatt alakul ki, tehát bányászatával a tartalékaink végesek. Bár tőzegbánya hazánkban több helyen és Európában mindenfelé található a munkabérre rakódó közterhek ennek kitermelését jelentősen megdrágítja. Olyannyira, hogy olcsóbb a kókuszrostot Indiából idehajóztatni, vagy teherszállító repülőgépeken idereptetni. E szállítási költség mellett is olcsóbb a kókuszrost, mint a tőzeg.

A kókuszrost a kókuszdió feldolgozó üzemek melléktermékéből, a kókuszdió megőrölt héjából készül. 100% természetes alapú, semleges pH-ju, tápanyag nélküli, nagy víztartó képességű mosott, szárított és préselt.

A kókuszrost a legtöbb talajművelési módban felhasználható, egyedüli közegként, vagy talajkeverékek feljavítására is. Külön víztározó rétegként is kihasználhatóak előnyös tulajdonságai. Biogazdálkodásban is alkalmazható.

A rostot a kertészetben mára már széles körben használják. Rózsa-, szegfű-, liliomtermesztésben, zöldséghajtatásban terjedt el leginkább. Manapság a holland rózsatermesztés egyharmada kókuszroston zajlik. Konténeres növények, függőkosarak közegeként ajánlott. Üvegházi termesztésben perlittel kombinálva alkalmazzák. Nem megfelelő víz – és kationmegkötő képességű, laza szerkezetű talajok javítására használják.

A kókuszrost egy teljesen homogén anyag, melyet mikro szivacsként működő apró kapillárisok alkotnak. Ennek köszönhetően saját súlyának többszörösét tudja vízből felületén megkötni illetve megtartani. A fölösleges vizet viszont elvezeti és így még túlöntözés esetén is elkerülhető a levegőtlen, összetömörödött termőközeg. Levegősebb szerkezetű a tőzegnél és több vizet képes megtartani a virágföldnél, ezen tulajdonságai elősegítik a gyökerek erőteljesebb fejlődését és a növény gyorsabb növekedését. Kevesebb öntözésre és tápanyagra van szükség és a kiszáradt felület is könnyen újra nedvesíthető.

Bármilyen száraz állapotból korlátlan alkalommal újranedvesíthető. Kiváló közege a palántanevelésnek, mivel a gyökeresedés nagyon gyorsan megindul benne. Zöldség és dísznövénytermesztés ideális közege. A bufferkapacitása segítségével a növény a stresszhelyzetet (vízhiány, hőség) jobban tolerálja és ezért biztonságosabb termesztést tesz lehetővé. Mivel nagyon lassan lebomló lignin és cellulóz alkotja, ezért több éven át használható akár ugyanannak a növénynek a termesztésére.

A kókuszroston való termesztés térnyerése az elmúlt esztendőben, jelentős mértékben növekedett a zöldség- és dísznövénytermesztők körében is.

A kókuszrostot a zöldségtermesztésben főként:

• paradicsom
• paprika
• uborka
• görögdinnye és sárgadinnye palántanevelésében
• valamint szinte valamennyi hidrokultúrás zöldségnövény palántanevelésében

dísznövénytermesztésben:

• gerbera
• rózsa
• szegfű
• liliom
• valamint faiskolákban földkeverék készítésekor

gyümölcstermesztésben:

• szamóca
• gyümölcsfák konténeres termesztésénél használják

palántanevelésre is kitűnően alkalmas